Remember 1956

Remember 1956

Hatvan évvel ezelőtt, 1956 végén, 1957 elején 1500 magyar érkezett Dél-Afrikába. Hazájuk fellázadt a diktatúra ellen, ám az 1956. október 23-án kirobbant szabadságharc leverése után minden remény elveszett. Az akkor Dél-Afrikába érkező magyarok szinte semmit sem tudtak erről a csodálatos országról, de gyorsan tanultak. A már itt lévő maroknyi magyarral és a később ideérkezőkkel együtt egyszerre lettek a befogadó ország polgárai és maradtak meg az anyaország hű fiainak. Ez a honlap az ő történetüket meséli el. Kifejezi az utódok tiszteletét a remény, a hazaszeretet és a szabadságért vívott küzdelem előtt.

Élet 56 előtt

Magyarországon az ötvenes években kommunista diktatúra uralkodott. A Szovjetuniót kiszolgáló hatalom nemcsak minden kritikára kegyetlenül lecsapott, hanem egész társadalmi csoportokat is bűnösnek bélyegzett. Számítások szerint 1948 és 1956 között a magyar lakosság tíz százaléka ellen indítottak politikai okokból eljárást. Az elnyomás mellett a magyarok a legtöbbet az egzisztenciális bizonytalanságtól szenvedtek, még az alapvető élelmiszereket is csak jegyek ellenében lehetett megvásárolni. A Szovjetunió utasítására erőltetett fegyverkezés és nehézipari fejlesztés romba döntötte a gazdaságot.

A szabadság pillanata: az 1956-os forradalom

1956. október 23-án a budapesti egyetemista diákok által kezdeményezett demonstrációból hamarosan az egész országra kiterjedő tiltakozás, majd a magyarok elsöprő többsége által támogatott szabadságharc lett. A forradalmárok a szovjet megszállók távozását, demokratikus választások kiírását, az emberi- és polgári jogok helyreállítását követelték. Rövid ideig úgy tűnt, a széles bizalmat élvező, Nagy Imre reformkommunista politikus vezette koalíciós kormány képes lesz kivezetni az országot a szovjet érdekszférából. Ezt azonban Moszkva már nem nézte tétlenül: november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg elsöprő erejű támadást indított Budapest ellen és a kétségbeesett ellenállást véres harcokban letörte.

Menekülés az ismeretlenbe

Magyarország addig hermetikusan lezárt nyugati határa a forradalom kirobbanása után tárva-nyitva állt. Majd csak 1957 elejétől lett ismét képes a kommunista hatalom a határőrizet újjászervezésére szovjet segítséggel, ám addig tíz- és tízezrek hagyták el Magyarországot. (Elsöprő hányaduk Ausztria felé, egy kisebb részük Jugoszlávia irányába.) Összesen 200 ezer magyar emigrált ekkor. Ki a jobb élet reményében, ki a fegyveres harcokban való részvétele miatt megtorlástól tartva távozott.

Táborélet Ausztriában

Az országot elhagyók Ausztriában menekülttáborokba kerültek, ahol az osztrák hatóságok igyekeztek ellenőrizni személyazonosságukat, szándékaikat, illetve megfelelő körülményeket teremteni nekik. A menekültek befogadását a nyugati államok önkéntes kvóták alapján szervezték meg és fenntartották a jogot, hogy a jelentkezők közül maguk válasszák a befogadásra érdemeseket. A legtöbben, 35 ezren az Egyesült Államokba emigráltak, Dél-Afrika 1500 magyart fogadott be. Őket még az ausztriai menekülttáborokban meginterjúvolták, a befogadáskor elsőbbséget élveztek a családos szakmunkások.

Új világ: megérkezés Dél-Afrikába

A világtól addig elzárt magyaroknak csak nagyon felszínes információi lehettek Dél-Afrikáról. Vonzotta őket az egzotikus ország, a beígért munkalehetőség, de az is, hogy messze kerülhetnek a bizonytalannak ítélt Európától. Az akkori szállítási és kommunikációs lehetőségek összehasonlíthatatlanok voltak a maiakkal. A 15 csoportba osztott 1500 magyart szállító repülők háromszor szálltak le az afrikai kontinensen, mielőtt elértek volna célállomásukra. Akár 1956 végén, akár egy más országot is érintő kitérőt követően később érkeztek, a dél-afrikai magyarok egyvalamiben megegyeznek: a teljesen idegen környezetben nagyon meg kellett küzdeniük a beilleszkedésért.

Új élet a Dél keresztje alatt

A Dél-Afrikába érkező magyarok egy, a maitól radikálisan eltérő országban igyekeztek érvényesülni, amely a fajok mesterséges szétválasztására épült. Noha rendkívül hálások voltak a befogadásért, ma már az akkori rendszer árnyoldalairól is nyíltan beszélnek. Az ideérkezettek fokozatosan felvették az állampolgárságot, megbecsült és hasznos tagjai lettek a társadalomnak. Az integrációs folyamattal párhuzamosan a magyarok igyekeztek szervezeteket létrehozni, hagyományaikat, kultúrájukat megőrízni. A magyarországi diktatúra 1989-1990-es bukásával párhuzamosan pedig immár szabadon tarthatták a kapcsolatot anyaországukkal.

Haza a messzeségben: mit jelent Magyarország?

Noha életük nagyobbik részét Magyarországtól távol élték le, a dél-afrikai magyarok büszkék származásukra és igyekeznek gyökereiket ápolni. De ettől még a legtöbben eltöprengenek azon, miként alakult volna életük odahaza. És az is kérdés, fennmarad-e a magyar közösség Dél-Afrikában és az új nemzedékek vállalják-e még szüleik, nagyszüleik örökségét.

Szereplők
Impresszum

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.